Kategória tár:Egyéb kategória

Egy előző posztban már megénekeltem, mennyire büszke pesti lány vagyok. Aztán jött ez a hét, amikor minivakáció gyanánt Ceglédről felvonatoztunk Budapestre, hogy végre M is láthassa, mennyire más, mennyivel szebb, mennyivel életigenlőbb a főváros júniusban, mint januárban. Voltak bejáratott kedvenc helyek (például a szusibár a Blahán vagy a My Little Melbourne nevű icipici kávézó, aholBővebben: “Újra felfedezni”

Ha éppenséggel te magad nem is élsz éppen távkapcsolatban, az előfordulhat, hogy egy barátod, ismerősöd, családtagod, munkatársad viszont igen (vagy éppen frissen lépett be egybe/vallotta be azt neked). Ebben a posztban – más LD-párok segítségével – összegyűjtöttem a hét leggyakoribb kérdést és mondatot, amit – ha jó fej és támogató akarsz lenni a barátod /Bővebben: “Amikor hallgatni valóban arany…”

Amióta – főleg a vírus miatti három hét itt/három hét ott sormintát követjük – gyakorlatilag együtt élünk, rengeteg időm van gondolkodni különböző filozofikus témákon; például azon, mit is jelent igazából felnőni, mivel jár és hogyan történik. Életem első húsz évében otthon éltem, a családommal, apa, anya, három gyerek, vörösfülű ékszerteknős. Mindig volt fedél a fejemBővebben: “Fel kell nőni”

Valamelyik este egyszer csak egymás gyerekkoráról kezdtünk el beszélgetni. Előkerültek a kiskori képek, amik egyszerre voltak „eszméletlenül cukik” és „iszonyat gázak”, beszélgettünk ovis élményekről, kinél milyen volt az általános iskolai rendszer, mely tanárokat szerettük, melyeket utáltuk és melyekről jöttünk rá később, hogy bár szigorúak voltak, de valójában atomjófejek. Elkerülhetetlen volt, hogy egy idő után felmerüljenekBővebben: “Múlnak a gyermekévek, nincs visszaút”

Hogy pontosan mi a sikeres párkapcsolat titka, azt brit és nem brit tudósok hosszú évek, évtizedek óta kutatják. Megjelentek már a témában tudományos publikációk, amik a biológiára, az emberi test és agy működésére épülnek, olvashatunk pszichológiai szakcikkeket, női magazinok/weboldalak tipp-tárait, esetleg személyes beszámolókat különféle blogokon vagy YouTube-csatornákon, ahol több tíz éve házas párok osztják megBővebben: “Három év”

(2019 késő őszén íródott poszt – így, vizsgaidőszakban vállon veregetem magam egy kicsit, amiért ennyire előre gondolkodtam, és ha nincs is időm egy héten új bejegyzést írni, legalább vissza tudok nyúlni a korábbiakhoz, amik egyáltalán nem veszítettek aktualitásukból) A világon mindennek van derűs- és árnyoldala, a világon mindennek vannak legjobb és legrosszabb összetevői. Az perszeBővebben: “Legjobb és legrosszabb”

Tősgyökeres nagyvárosi lány vagyok. Jó, rendben, tegyük hozzá, hogy magyarországi mércével nézve, ugyanis valószínűleg egy New York-i vagy egy londoni lazán képen röhögne, ha meghallaná ezt az állításomat. Mondjuk inkább úgy, tősgyökeres budapesti. Illetve hát, Budapest is relatíve nagyvárosnak számít, ezt bárki alátámaszthatja, aki járt már a Körúton vagy a Belvárosban. Minden megvan itt ugyanis,Bővebben: “Cegléd versus Budapest”

Persze, persze, tudom – amibe beleszületsz, vagy amit megteremtesz magadnak. Otthon az, ahol felnőttél, papa, mama, gyerekek, és otthon az, amit létrehozol, miután megházasodtatok, férj és feleség, papa mama gyerekek (plusz a kertes ház meg a kutya). Otthon az, ahol este lefekszel, ahová meló után hazaesel, ahonnan reggel elmész, ahol szeretnek, ahol hiányzol, ahová visszavárnak.Bővebben: “Mi az otthon?”

Néhány hete Andrew Lloyd Webber előállt egy kezdeményezéssel, miszerint minden hétvégén feltölti a YouTube-ra egy-egy musicaljének a felvételét, amit aztán péntek este nyolctól vasárnap este nyolcig bárki, aki rákattint, megnézhet. Én személy szerint remek ötletnek gondoltam, az elsőt, a József és a színes, szélesvásznú álomkabátot családilag meg is néztük, aztán a következő hétvégén újra aBővebben: “Jézus és Mária Magdolna esete”

(2019-ben íródott poszt) Amíg tombolt a nyár, szünet volt az egyetemen, és úgy önmagában, mindkettőnknek alig akadt dolga, hajlamos voltam megfeledkezni a sűrűbb időszakokról és egyben azt is gondolni: a távkapcsolat nem is olyan vészes, mint eddig gondoltam. Minden nap jutott idő egymásra, minimum két órát tudtunk Skype-olni vagy legalábbis telefonálni, tulajdonképpen csak akkor nemBővebben: “Amikor egyikőtök túlságosan elfoglalt…”